Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Fejér
Bölcsen Okosan Magyaran Közép-Dunántúl része


Fejér megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Fejér megye addigi területe, kivéve
a Komárom megyéhez csatolt Bakonysárkány községet,
Veszprém megye Enyingi járásából Balatonbozsok, Dég, Enying, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Mezőszilas községek,
Somogy megyéből Szabadhidvég község.

Székesfehérvár 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Fejér megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt öt járás (Adonyi, Bicskei, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári) tartozott. A megyerendezéskor idecsatolták Veszprém megyétől az Enyingi járást, így 1950. február 1-jétől hat járás volt Fejér megye területén.

Ezt követően 1983-ig, a járások megszűnéséig alig történt változás a megye járási beosztásában. 1957-ben az Adonyi járás székhelyét Sztálinvárosba helyezték és neve ennek megfelelően Sztálinvárosi járás lett, majd elnevezése 1961-ben az új székhely névváltozását követve Dunaújvárosi járásra változott. Szintén 1961-ben szűnt meg az Enyingi járás: felosztották a Sárbogárdi és a Székesfehérvári járás között. Így tehát 1961-től a járások megszűnéséig, 1983 végéig a megyéhez öt járás tartozott (Bicskei, Dunaújvárosi, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári).


Komárom-Esztergom megyéhez pedig Fejér megyétől 1999-ben Szárligetet.