Hogyan akartam, de mégse úgy lett

Voltak terveim, amik még megvalósulhatnának, de az utóbbi időben ahogyan egyre közeledünk az újabb eseménysorozathoz ahhoz, hogy meglehessen csinálni, ahhoz legalább 7 hónap kellene a teljes rendszerek átfésüléséhez, s az események nem fognak megállani, így esélye olyan minimális, hogy szinte 0%.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás
Alázatosság

1. Mi köze lehet Jézushoz annak, aki a világ szerinti nagyságra vágyik, mint valami nagy jóra, - amikor maga Jézus az ellenkező irányban haladt? (Viktor J)
2. Minden igazi nagyság abból fakad, hogy valaki le tud hajolni mások szolgálatára. Minden más nagyság hazug önámítás. (Viktor J)
3. Ne élj magadnak, hanem Istennek és felebarátaidnak! Ne keress az emberek előtt tisztességet, hanem igyekezzél nekik szolgálni, sem dicsérettel, sem ócsárlással ne törődve. (Hauser M)
4. Magamra hagyatva semmi sem vagyok, csak csupa gyarlóság, de mihelyt rám tekintesz, azonnal öröm száll belém. (Kempis)
5. Nem árt, ha mindenkinek alárendeled magad, de sokszor árt, ha csak egynek is eléje teszed magad. (Kempis)
6. Az alázatos szívben állandó béke honol.
7. Ha van benned valami jó, tételezz fel mások felől még jobbat, hogy el ne bizakodjál!
8. Ha az alázatost meggyalázták, lelki békéje nem vész el, mert erőssége Isten, és nem a világ. (Kempis)
9. Az igazi alázatosság magamagán kívül senkire sem neheztel, senkire sem haragszik. (Kempis)
10. Ne az én nevem, hanem a Tied dicsértessék, ne az én művem, hanem a tied magasztaltassék. A Te szent neved dicsértessék, nekem pedig semmi részem se legyen az emberek dicséretében. (Kempis)
11. Aki őszintén tudja, hogy nincs benne semmi jó, nem keres másban hibát.
12. Az alázatos lelkek így imádkoznak: Uram, engedd, hogy minél kevesebb feltűnés nélkül mehessek át ezen az életen.
13. Semmiségem tudatában kell élnem! Vagyis állandóan látnom kell és beismernem, hogy semmit sem tudok, és semmire sem vagyok érdemes. (Terstseegen)
14. Istennek semmit sem tudok adni, és érette semmit sem tudok cselekedni. A legjobb, amit tehetek, hogy tehetetlenségemet beismerem. (Tertseegen)
15. Nem szükséges gyarlóságaink miatt annyira nyugtalankodnunk. Gonosz gyermekek ők, akiket ugyan nem szerethetünk, de mégis el kell szenvednünk, mert arra szolgálnak, hogy bennünket saját szemünkben semmivé és a megfeszített Jézus végtelen megalázottságához hasonlóvá tegyenek. (Tertseegen)
16. Ha nagy akarsz lenni, légy szolga, de ha első akarsz lenni, akkor tovább kell menned: légy rabszolga!
17. Ha dicsérnek, fordulj a fal felé és mondjad: Istenem, látom, hogy dicsérnek, pedig Te tudod, hogy milyen bűnös vagyok.
18. A hamis alázatosság visszataszító, a valódi alázatosság vonzó.
19. A valódi alázatosság virág, mely minden kertnek díszére válik, fűszer, mellyel az életnek minden étele megízesíthető. Egyszóval olyasmi, mely minden dolognak az értelmét emeli. (Spurgeon)
20. Teljesen üres edényekké kell lennünk, hogy Isten önmagával megtölthessen. (Trudel.)
21. Hogy az Úr felhasználhasson minket, semmivé kell lennünk! (Trudel)
22. Annak, hogy meghaltunk, egyik bizonyítéka, hogy szeretjük a mellőzést nemcsak a világtól, hanem barátainktól is. (Steinberger)
23. Nincsen szabadabb annál, ki magától és minden egyébtől meg tud válni, és magát a sorban legutolsónak tartja. (Kempis)
24. Én csupa hiúság és semmi vagyok színed előtt, állhatatlan és gyarló ember. (Kempis)
25. Atyám: Verd addig hátamat, nyakamat, míg keményszívűségem akaratod alá hajlik. (Kempis)
26. Ha igazságosan bírálom el magamat, be kell ismernem, hogy senki részéről nem esett rajtam méltatlanság, ezért is nincs okom ellened panaszkodni. – Engem joggal illet gyalázat és megvetés, Téged pedig áldás, tisztelet és dicsőség. (Kempis)
27. Aki valami jót tulajdonít önmagának, Isten kegyelme elé gátat emel.
28. Magunk előtt azok a legkisebbek, kik Isten előtt a legnagyobb szentek, és annál alázatosabbak önmagukban, minél nagyobbak Isten előtt.
29. Mindnyájan gyarlók vagyunk, de magadnál gyarlóbbnak senkit se tarts!
30. Az embernek az a törekvése, hogy önmagától elszakadjon, a nagy tettek között is a legnagyobb. S ha Isten kegyelméből ezt a célját el is éri, akkor emberi értéke felbecsülhetetlen. (Tertseegen)
31. Akik Jézust mint királyt akarják szolgálni, kell hogy az alázatosság szerény ruháját viseljék, nem pedig a fennhéjázó önteltség skarlát díszét. (Spurgeon)
32. Aki megalázkodik, bölcsen jár el, mert ezzel elkerüli, hogy mások alázzák meg. (Spurgeon)
33. Az igazi nagysághoz vezető út: akarj igen kicsiny maradni! (Spurgeon)
34. A Krisztusért elszenvedett szégyen a legnagyobb tisztesség, és az Érte elviselt gyalázat a legnagyobb kegyelem. (Spurgeon)
35. Minden nagy ember nemcsak ért a dolgához, hanem tudja is, hogy ért hozzá, és nemcsak igaza van, hanem tudja is, hogy igaza van, csakhogy mindezt nem tulajdonítják maguknak különös érdemül, és nem várják el, hogy embertársaik leboruljanak előttük és imádják őket. A háttérben ott él bennük erőtlenségük tudata. (Fosdick)
36. Ha Isten el tudja nézni, hogy minket, akiket arra hívott el, hogy Őt dicsőítsük – megvessenek, akkor ezt nekünk el kell szenvednünk.
37. Úgy emelkedhetünk Istenhez, ha mások alá süllyedünk. (Trudel)
38. Legyetek porrá, a port nem lehet megsérteni. (Trudel)
39. Isteni nemesség: szolgák szolgája lenni. (Trudel)
40. Amíg rosszul esik, hogy nem adják meg nekünk a köteles tiszteletet, nagyon messze vagyunk az alázatosságtól (Trudel)
41. Ha te semmi vagy, de Megváltód minden, akkor nagyon pompásan összeilletek.
42. Hiúságunkban olyanoknak képzeljük magunkat, amilyenek a valóságban nem vagyunk. Mindez hazugság, ami Istennek, az örök igazságnak visszatetsző. Egyedül az alázatosságot becsüljétek és szeressétek! (Tertseegen)
43. Semmiségem tudatában kell élnem, vagyis állandóan látni kell és be kell ismernem, hogy semmit sem tudok, és semmire nem vagyok érdemes, mert ez az igazság. (Tertseegen)
44. Az alázatosság nem erény, hanem az a talaj, melyből minden más erény fakad.
45. A szenvedés értékesebbé teszi a szolgálatot, mert csak azt tudjuk megbecsülni, ami sokba kerül.
46. Jézus nem sokat beszélt az alázatosság fontosságáról, hanem egy kendőt vett, körülkötötte magán, és elkezdte mosni a tanítványok lábait.
47. Az alázatosság igazi próbája akkor következeik be, amikor az ember valami nagy eredményt ér el, és abban a kísértésben forog, hogy elfelejtse: minden erejét Istentől kapta, megbízatás gyanánt. (Fosdick)
48. Az igazi alázatosság nemcsak így szól: A bűnösök között első vagyok én, hanem így is: Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok.
49. Tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok. Máté 11:28
50. Az alázatosoknak Isten kegyelmet ad.

Free counters!

HonlaprendszerüNK
2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek: 2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek: 2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:
Honnan

Feedjit Live Blog Stats

websas.hu

MapFree counters! Free counters! Free counters!

2016. szeptember 29. csütörtök

Pest

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Pest
Bölcsen Okosan Magyaran Közép-Magyarország része

Pest megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből az alábbi területek:
az Abonyi, Budakörnyéki, Gödöllői, Gyömrői, Központi, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei és Váci járások teljes területe,
az Alsódabasi járás, kivéve
a Bács-Kiskun megyéhez csatolt Kunbaracs, Ladánybene és Lajosmizse községeket,
az Aszódi járás, kivéve
a Heves megyéhez csatolt Boldog és Kerekharaszt községeket,
Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác megyei városok,
Nógrád-Hont megyéből a Szobi járás teljes területe.
2016. szeptember 29. csütörtök

GyökereiNK TöbbEzer Kárpát-medencében

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
GyökereiNK TöbbEzer Kárpát-medencében
2016. szeptember 18. vasárnap

Alvidék-Délvidék, mikor térsz vissza hozzánk?

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
aszerda.mindenkilapja.hu (Bölcsen Okosan Magyaran része)

A középkori Magyar Királyság bánságai

Barancsi bánság
Bodonyi bánság
Bolgár bánság
Boszniai bánság
Dalmát bánság
Horvát bánság
Jajcai bánság
Kucsói bánság
Macsói bánság
Nándorfehérvári bánság
Ozorai bánság
Sói bánság
Szerémi bánság
Szlavón bánság
Szörényi bánság
Szreberniki bánság

Újkori bánságok

Karánsebesi–lugosi bánság
Temesi bánság
2016. szeptember 14. szerda

Jelenések-Zarándoklások újabb

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Jelenések-Zarándoklások

Alapanyaga a másik hasonló nevű közösség beszélgetés részén lévő bejegyzések tömege kiegészítve figyelemfelkeltésekkel
2016. szeptember 13. kedd

Heves

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Heves
Bölcsen Okosan Magyaran Észak-Magyarország része

Heves megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Heves megye addigi területe, kivéve
a Nógrád megyéhez csatolt Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Nagybátony, Nádújfalu, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki és Tar községeket,
a Szolnok megyéhez csatolt Nagyiván, Örvény, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs és Tiszaszőlős községeket,
Borsod-Gömör megyéből Borsodszemere, Egerfarmos, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Szihalom és Szilvásvárad községek,
Nógrád-Hont megyéből Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó községek,
Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből Boldog és Kerekharaszt községek.

A megyerendezéssel egyidejűleg február 1-jén alakult meg Heves megye új közigazgatási egységeként a Füzesabonyi járás.
2016. szeptember 11. vasárnap

Csongrád

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Csongrád
Bölcsen Okosan Magyaran Dél-Alföld része


Csongrád megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

Csongrád megye teljes addigi területe,
a megszűnő Csanád megyéből az alábbi területek:
a Központi járás, kivéve
a Békés megyéhez csatolt Nagykopáncs községet
a Torontáli járás teljes területe,
Makó megyei város.

Hódmezővásárhely és Szeged 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.


1962-ben Szeged vette át Csongrád megye székhelyének szerepét Hódmezővásárhelytől.
2016. szeptember 11. vasárnap

Borsod-Abaúj-Zemplén

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Borsod-Abaúj-Zemplén
Bölcsen Okosan Magyaran Észak-Magyarország része


Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

Borsod-Gömör megye területe
kivéve az 1950. február 1-jén Heves megyéhez csatolt Borsodszemere, Egerfarmos, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Szihalom és Szilvásvárad községeket
Abaúj megye teljes területe,
Zemplén megye teljes területe,
Szabolcs megyéből Báj, Csobaj, Kenézlő, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos, Viss és Zalkod községek

Miskolc 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
2016. szeptember 11. vasárnap

Békés

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo

Békés
Bölcsen Okosan Magyaran Dél-Alföld része

Békés megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

Békés megye addigi területe, kivéve
a Szolnok megyéhez csatolt Öcsöd községet,
a megszűnő Csanád megyéből az alábbi területek:
a Battonyai és a Mezőkovácsházi járások teljes területe,
a Központi járásból Nagykopáncs község,
Bihar megyéből a Cséffa-Nagyszalontai járás,
Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Dévaványa és Pusztaecseg községek,
a Hódmezővásárhely területéből szervezett Kardoskút község.

Békéscsaba 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
2016. szeptember 11. vasárnap

Bács-Kiskun

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Bács-Kiskun
Bölcsen Okosan Magyaran Dél-Alföld része


Bács-Kiskun megye 1950. február 1-jén alakult meg a következő területekből:

Bács-Bodrog megye teljes területe,
Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből az alábbi területek:
a Dunavecsei, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi és Kunszentmiklósi járások teljes területe,
az Alsódabasi járásból Kunbaracs, Ladánybene és Lajosmizse községek,
Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas megyei városok.

A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Kecskemét székhellyel.

Baja és Kecskemét 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.


Bács-Kiskun megyéhez csatolták 1996-ban Baranya megyétől Dunafalvát és 2002-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Tiszaugot
2016. szeptember 11. vasárnap

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo

Szabolcs-Szatmár-Bereg
Bölcsen Okosan Magyaran Észak-Alföld része

Szabolcs-Szatmár megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

Szatmár-Bereg megye teljes területe,
Szabolcs megye területe, kivéve
a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez csatolt Báj, Csobaj, Kenézlő, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos, Viss és Zalkod községeket,
a Hajdú-Bihar megyéhez csatolt Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár, Tiszagyulaháza, Újszentmargita és Újtikos községeket.

A megyerendezéssel egyidejűleg a Ligetaljai járás megszűnt.
2016. szeptember 11. vasárnap

Nógrád

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Nógrád
Bölcsen Okosan Magyaran Észak-Magyarország része

Nógrád megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Nógrád-Hont megye addigi területe, kivéve
a Pest megyéhez csatolt Szobi járást,
a Heves megyéhez csatolt Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó községeket,
Heves megyéből Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Nagybátony, Nádújfalu, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki és Tar községek.

A megyerendezéssel egyidejűleg az addig Nógrád-Hont megyéhez tartozott Sziráki járás megszűnt és Pásztó székhellyel új járás alakult.
2016. szeptember 11. vasárnap

Jász-Nagykun-Szolnok

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Jász-Nagykun-Szolnok
Bölcsen Okosan Magyaran Észak-Alföld része

A kun székek a magyarországi kunok autonóm, a királyi vármegyerendszertől független közigazgatási egységei voltak. A szék a szászok és székelyek székeihez hasonlóan bírói széket jelent. A székek élén a kapitányok álltak. A rendszer nyilvánvalóan a régebbi kun nemzetségek alapján jött létre, a nemzetségfők válhattak a székek kapitányaivá, de erre csak egy szék, a Halas-szék esetén van megnyugtató forrásadat. A székekről először a 15. században hallunk, de valószínűleg a 14. században alakulhattak ki. Összesen hat székről van tudomásunk:


Halas-szék – a Kiskunság területén Halas mezőváros (Kiskunhalas) központtal alakult ki a Csertán nemzetség területén, de több nemzetség jelenléte is kimutatható. A nemzetség fejének, Köncsög ispánnak 1366-ban Halason volt a szállása. 1418-ban még a nemzetség nevével jelzik a széket (de sede Chortyan), de 1451-től ugyanitt a Halas-széket találjuk.
Szentelt-szék – 1424-ből van rá adat, Csanád-megyében a Kór nemzetség területén alakult ki.
Kolbáz-szék – 1440-től vannak rá adatok, a Nagykunságban Kolbázszállás központtal valószínűleg az Olás nemzetség szállásterületét foglalta magában, de több nemzetség jelenléte is kimutatható.
Kecskemét-szék – nemzetségi eredete bizonytalan, 1465-ben a kiskunsági Kecskemét mint a királynéi kunok bírói székének központja szerepel.
Kara-szék – nemzetségi eredete bizonytalan, központja a kiskunsági Karaszállás. 1469-ben Mizse-szék néven szerepel, feltehetően a szálláskapitány Misse család birtokain alakult ki a szék.
Hantos-szék – nemzetségi eredete ismeretlen, Fejér megye dunántúli részén volt, valószínűleg egyetlen kun birtokos család birtokában a 14. században.

A török korban két szék, a Hantos-szék és a Szentelt-szék eltűnt az elnéptelenedés és az elvándorlás miatt. A hat majd négy kun székhez társult az egyetlen jász szék:

Berény-szék – Berény (Jászberény) székhellyel

A jászkun székek összessége felelt meg egy vármegyének, élén a nádorral, majd később a jászkun főkapitánnyal. A székek a szolgabírói járások megfelelői voltak. A székeken belül a kunok ágakba tömörültek, ezek egy szálláson telepedtek le, ami a falu megfelelője volt.



Szolnok megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Jász-Nagykun-Szolnok megye addigi területe, kivéve
a Békés megyéhez csatolt Dévaványa és Pusztaecseg községeket,
Békés megyéből Öcsöd község,
Heves megyéből Nagyiván, Örvény, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs és Tiszaszőlős községek.


Bács-Kiskun megyéhez csatolták 2002-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Tiszaugot
2016. szeptember 11. vasárnap

Hajdú-Bihar

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Hajdú-Bihar
Bölcsen Okosan Magyaran Észak-Alföld része


Hajdú-Bihar megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

Hajdú megye teljes területe,
Bihar megye területe, kivéve
a Békés megyéhez csatolt Cséffa-Nagyszalontai járást,
Szabolcs megyéből Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár, Tiszagyulaháza, Újszentmargita és Újtikos községek.

A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Polgár székhellyel.

Debrecen 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
2016. szeptember 10. szombat

Eurázsiai Hűség Hőség

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Eurázsiai Hűség Hőség

Az Eurázsiai Gazdasági Unió (röviden EaEU), vagy más néven Eurázsiai Unió (EaU) egy három ország részvételével létrejött gazdasági együttműködés. Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország elnökei 2014. május 29-én írták alá Asztanában azt a szerződést, amelynek értelmében az összesen 170 milliós népességet és 2,7 trillió dollárnyi bruttó hazai terméket felölelő új gazdasági integrációs szervezet megkezdte működését 2015. január 1-én.

Az Unió célja elsősorban a tőke és szolgáltatások szabad áramlásának megteremtése. Az összefogást az Európai Unió ihlette, ugyanakkor tagadja annak alapelveit. Örményország, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán a szerződés megkötése napján kifejezte érdeklődését egy esetleges későbbi csatlakozást illetően.

2014. október 9-én, a szervezet minszki csúcstalálkozóján Aljakszandr Rihoravics Lukasenka fehérorosz miniszterelnök bejelentette, hogy Örményország hivatalosan is csatlakozott a szervezethez, amelynek dokumentumait a helyszínen írták alá a küldöttek.
2016. szeptember 10. szombat

Erdély-Bánát-Csángó-Körösmező-Máramaros-Székelyföld, mikor térsz vissza hozzánk?

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Erdély-Bánát-Csángó-Körösmező-Máramaros-Székelyföld, mikor térsz vissza hozzánk?
2016. szeptember 3. szombat

Győr-Moson-Sopron

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Győr-Moson-Sopron
Bölcsen Okosan Magyaran Nyugat-Dunántúl része

Győr-Sopron megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

Győr-Moson megye teljes területe,
Sopron megye területe, kivéve
az 1950. február 1-jén a Csepregi járásból Vas megyéhez csatolt Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság és Tompaládony községeket
Vas megyéből Kemenesszentpéter község

Győr és Sopron 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.


A legjelentősebb, az ország közigazgatási térképén látványos nyomot hagyó változás az volt, hogy Veszprém megye összesen 11 települése került át Győr-Moson-Sopron megyébe 1992-ben (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny, mindhárom Győr vármegyéhez majd Győr-Sopron megyéhez tartozott 1954-ig), 1999-ben (Bakonypéterd és Lázi) és 2002-ben (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány).
2016. szeptember 1. csütörtök

Frank Hűség Hőség

Community cover photo
Community member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photoCommunity member photo
Frank Hűség Hőség

A francia és a német kormány kidolgozta az Európai Unió megreformálásának egy tervezetét, mert a nyugati vezetők attól tartanak, hogy a britek kilépésével megkezdődött az unió széthullása. A dokumentum szerint egyetlen föderális államban egyesítenék Németországot és Franciaországot, az EU többi tagállama pedig ultimátumot kap: idővel minden országnak csatlakoznia kell.

https://internetfigyelo.wordpress.com/2016/07/01/hihetetlen-hirek-franciaorszag-egyesul-nemetorszaggal-vagy-kiallunk-az-eu-bol-vagy-felszamoljak-magyarorszagot/